Joomla Free Template by FatCow Hosting

A Ságvári ügyről - az itélet kapcsán

A Demokrata Info szerkesztőségének figyelmét felhívták dr. Kende Péter írására, amelyben leírja véleményét a Ságvári ügyről, a vonatkozó Legfelsőbb Birósági ítélet kapcsán. Március 6-án született a Legfelsőbb Bíróságon ítélet – Kristóf László volt csendőrőrmester 1959-es ítéletének felülvizsgálatáról – a „Ságvári -ügyben”. Számosan sok helyütt azonnal vitatták a döntést – ám annak szövegét nem ismerhették, csupán a kiadott rövid közleményekre támaszkodhattak. dr. Kende Péter elemzi az ítéletet.A Demokrata Info szerkesztőségének figyelmét felhívták dr. Kende Péter ügyvédnek, egy korábbi, a Népszava Szép Szó mellékletében, 2009. december 29-én megjelent írására, amelyben leírja véleményét a Ságvári ügyről, a vonatkozó Legfelsőbb Birósági ítélet kapcsán.

dr. Kende Péter igy kezdi az itélet elemzését: "Március 6-án született a Legfelsőbb Bíróságon ítélet – Kristóf László volt csendőrőrmester 1959-es ítéletének felülvizsgálatáról – a „Ságvári -ügyben”. Számosan sok helyütt azonnal vitatták a döntést – ám annak szövegét nem ismerhették, csupán a kiadott rövid közleményekre támaszkodhattak."

 

 

 

 

 

Lapunk a Demokrata Info idéz dr. Kende Péter elemzéséből*.

DR. KÓNYA: „MIRŐL NEM SZÓL A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÍTÉLETE?” AZ IGAZSÁGRÓL!
A SÁGVÁRI - ÜGYRŐL – IMMÁR AZ ÍTÉLET ALAPJÁN


Vagy egy hónapot kellett várnunk arra, hogy az ítélet teljes szövege hozzáférhetővé váljon (a Legfelsőbb Bíróság honlapján), s hogy megállapíthassuk: a baj sokkal nagyobb annál, mint eddig hittük. Tamás Gáspár Miklós első fölháborodásában még azt írta (Népszabadság, 2006. március 9.): „senki nem állítja, hogy a bíróság szűken értelmezett jogi szempontból »téves« ítéletet hozott volna ...”

Most, az ítélet olvastán azonban azt kell megállapítanunk: dehogynem, nem csupán jogfilozófiailag és jogpolitikailag helytelen, de ráadásul szűken értelmezett büntető jogi szempontból is sokszorosan téves, „ezer sebből vérző” határozat született.

Árulkodó módon leszögezi például az 1959-es perről: „a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletek szerkesztéséből, egyes megfogalmazásaiból, a bizonyítékok értékelése és a jogi indokolás során írt okfejtésekből az eljárás koncepciós vonásai egyértelműen felismerhetők”.
Nocsak! Ez bizony olyan kemény vád, amely csak nagyon erős bizonyítékokra támaszkodva, részletes, kimerítő indoklással ellátva lenne elfogadható. Ilyeneknek azonban a Legfelsőbb Bíróság szövegében nyomát sem leljük; leszögezi, hogy ez pedig koncepciós eljárás és punktum. Nem bizonyítja.

Ha például én most azt írnám: „a Legfelsőbb Bíróság 2006. márciusi ítélete szerkesztéséből, egyes megfogalmazásaiból, a bizonyítékok értékelése és a jogi indokolás során írt okfejtésekből az eljárás koncepciós vonásai egyértelműen felismerhetők” – megtehetném-e ezt csupán így ex cathedra kijelentve, anélkül, hogy bizonyítanám e tételemet? Nyilván nem.
Ezért most bizonyítani fogom.

Az indoklás ide kattintva teljes terjedelmében elolvasható.

dr. Kende Péter

 

(*Az eredeti irás megjelent a Népszava Szép Szó mellékletében, 2009. december 29-én)